Térkép

Közadatkereső

 

KÖZADATKERESՐ

 

Bemutatkozás

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS! ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS
a Településképi Arculati Kézikönyv és településképi rendelet készítésének megkezdésér
ől

Dokumentum megtekintése...

Sima és környéke már ősidők óta lakott hely volt, ezt bizonyítják az 1800-as években a község közelében talált kőkori telep maradványai is. Sima község belterületén az aranyosi-völgyi elágazás felől messziről látjuk azt a 250 év körüli, 4,5 m törzskerületű óriási tölgyfát, amely szinte szélesebb, mint amilyen magas. Hatalmas lombkoronájához mindössze 13 m magasság társul.

A település neve felmerül Bocskai István 1605. december 12-i okiratban, melyben az őt támogató hajdúknak földet és kiváltságokat oszt. Borovszky Samu az 1900-as évek elején írta a községről: "Baskótól délre a vármegye határszélén fekszik Sima község 28 házzal és 188 magyar lakossal. Postája Boldogkő-Váralja, távírója Abaúj-Szántó." Sima a 20. század elején Abaúj vármegye Gönczi járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 187 lakosa volt, valamennyien magyarok. Ebből 32 római katolikus, 145 református, 6 izraelita volt.

Mára az alig 33 főt számláló kis település várja szeretettel az erre járókat és az innen elszármazottakat.

A község Borsod-Abaúj-Zemplén megye közepén helyezkedik el. Lakóépületeinek száma 50. Többségében hétvégi házként nyaralók lakják, akik az ország legkülönbözőbb részeiről érkeznek simára. Sima község és környéke szép és csendes, a táj szépsége szavakban nem is fejezhető ki.

Aki ezen a településen áthalad, annak csendjét és szépségét soha nem felejti el.